Tanácsok a Vata, Pitta, Kapha típus egészség megőrzéséhez

Aranyszabályok, melyeket követve erősítjük az agnit, megelőzzük az ama lerakódását, illetve eltávolítjuk a már lerakódott amát és szattvikusan táplálkozva szattvikus és egészséges emberekké válunk.

Mérsékelt tempóban együnk, ne túl gyorsan, ne túl lassan. Az ételt jól rágjuk meg, rágás közben ne beszéljünk.

Kortyolgassunk étkezés közben (és napközben is) 10-15 percig forralt és lehűtött meleg vizet. Körülbelül olyan meleg legyen, hogy ne égesse a nyelvünket (a nagyon forró víz nem jó!). Rendkívül jót tesz a szervezetnek, kitakarítja belőlünk az amát, és egyensúlyozó hatást gyakorol mind a három dósára (a túl forró, illetve az éppen hogy felforralt víz nem).

Az étkezések előtti Gandharva zene hallgatás segít, hogy annyit együnk, amennyit a szervezetünk kíván.

Lefekvés előtt – feltéve, ha korán vacsoráztunk – fogyasszunk meleg, fűszeres tejet cukorral. Kellemes, mély alvást biztosít. Jó a meleg tej mazsolával és két szem mandulával is.

Aludjunk eleget. A pihenés és a megfelelő minőségű alvás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni.

Olaj helyett, ahol csak tudunk, használjunk ghít. A ghít az ajurvéda a legszattvikusabb zsiradéknak tartja, nyugtatja a Vatát és a Pittát, javítja az agnit és nagyon jó, gyógyító hatással van a szemre.

Mindenféle ecet helyett jobb, ha friss citromlét használunk. Az ecetes erjedéssel készült savanyúságok sem ajánlottak, túlságosan elsavanyítják a szervezetet, tamaszikus hatásúak.

A nehezen emészthető, tamaszikus és erősen Vata növelő krumpli helyett használjuk a szattvikusabb, könnyebben emészthető rizst. A rizsek közül a hosszúszemű fajtákat válasszuk, minél hosszabb szemű a rizs, annál jobb. Legjobb a „rizsek királya”, a Baszmati rizs.

A magában fogyasztott kenyér puffaszt. Az ajurvéda a kenyeret voltaképpen sületlennek tartja, és inkább a különféle lepénykenyereket (pl. csapátit) ajánlja vagy a pirítóst. Ha sima kenyeret eszünk, kenjük meg egy leheletnyi ghível.

A méz és ghí 1:1 arányú keveréke nagyon nehezen emészthető és bőrproblémákat okozhat. Valamelyik komponens a másiknak legalább a duplája legyen.

Az étkezések:

Vezérelvünk legyen a rendszeresség: Igyekezzünk minden nap ugyanabban az időben étkezni.

Fő étkezésünk az ebéd legyen, bőséges és tápláló, de ne túl nehéz, feleljen meg testtípusunknak és az évszaknak, s mind a hat íz legyen meg benne. Ebédeljünk dél és egy óra között. A Nap ekkor van égi útjának tetőpontján, a természetben és bennünk is ekkor a legerősebb az agni, az emésztő tűz. Akkor ettünk jó ebédet, ha utána frissnek, energikusnak érezzük magunkat.

A reggeli és a vacsora legyen könnyű. A reggelit a Kaphák nyugodtan ki is hagyhatják, ha nem éhesek. A vacsora lefekvésig ürüljön ki a gyomrunkból. Vacsorára ne fogyasszunk nehezen emészthető nehéz, olajos ételeket, nyers zöldségeket (kivétel a fehér retek, a sárgarépa és a cékla), illetve savanyított tejtermékeket.

A fogásokat az alábbi sorrendben célszerű fogyasztani:

Az ízek és minőségek sorrendje a következő legyen: Kezdjük az édes, nehéz, zsíros ételekkel. Ezt kövesse a sós, savanyú íz, majd a könnyű, keserű, csípős ételek.

Kezdjük az étkezést az édességgel (cukros, mézes, tejszínhabos, stb.), ezután következzen a leves, majd a nyers saláta olajjal, citrommal, a hüvelyesek (dahlok), és a párolt vagy rántott (karfiol, brokkoli, stb.) zöldségek, rizs, lasszi. Könnyű, édes gyümölcssel fejezzük be az ebédet. Első pillantásra furcsának tűnik, hogy az édessel kezdjük az étkezést, de az édes íz csillapítja a túlzott étvágyat, s hozzásegít, hogy csak annyit együnk, amennyire szervezetünknek valóban szüksége van. A gyerekek még ösztönösen tudják ezt, s az édességek után nyúlnak először. Ez nem azt jelenti, hogy ezzel kell jóllaknunk, mértékletesen fogyasszunk az édesből és a többi fogásból is. Ha a sós, csípős, fűszeres ételekkel kezdünk, akkor ezek ingerlik az emésztést, hogy még többet együnk, s a végére hagyott finom édességből megint csak többet eszünk a kelleténél, ami elnehezültséghez, tompasághoz, ama képződéshez, és nem utolsósorban elhízáshoz vezet.

Amit kerülnünk kellene:

Kerüljük a túlevést, mert ez is hozzájárul, ha tompának, fáradtnak, cselekvésképtelennek érezzük magunkat evés után. Ezek tamaszikus tulajdonságok.

Ne nassoljunk! Csak akkor együnk, ha éhesek vagyunk, várjuk meg, míg az előző étkezés maradékai kiürülnek a gyomorból. A nassolás növeli a szervezetben az amát, azzal, hogy a félig emésztett ételre „ráeszünk”, így egyiket sem tudjuk rendesen megemészteni. Rothadás indul meg a beleinkben, s agnink erőtlenné válik.

Ne együnk késő este, illetve éjszaka. Amit késő este eszünk, azt már nem tudjuk lefekvés előtt rendesen megemészteni, rengeteg salakanyag képződik így, s reggel fáradtan, tompán és nehéz fejjel ébredünk. Az éjszakai evés pedig teljességgel felborítja az evés és a nap ritmusát, s méginkább igaz rá, amit a késő esti evésről mondhatunk.

Ne fogyasszunk túl hideg (jeges, hűtött) ételeket és italokat. Növelik a Vatát és gyengítik az agnit. Az ajurvédában a hideg a szobahőmérsékletűt jelenti.

A mézet ne hevítsük 40 ºC fölé. Azokat az ételeket, amelyeket édesítővel együtt kell sütni-főzni inkább cukorral készítsük, amelyekhez utólag is hozzá lehet tenni az édesítőt, édesítsük mézzel, ha már langyosra hűltek.

Kerüljük szükségleteink visszatartását, a túl durva, a nem tiszta és tamaszikus ételeket, illetve a túl sok gázképző étel fogyasztását.

Ne fogyasszunk még illemből se olyan ételt, amit nem szeretünk és nem való nekünk. Ne együnk szélsőséges érzelmi állapotban.

Az agni erősítése:

Számos erős fűszer segíti az agnit: mind közül a legkiválóbb a gyömbér, ám emellett még jó hatású: édeskömény, kömény, kardamom, fahéj, szegfűszeg, feketebors – (utóbbi hármat a Pitták óvatosabban használják, az ő agnijuk normális esetben egyébként sem szorul erősítésre.)

Kitűnő emésztésjavító a – mérsékelten fogyasztott – ghí, mely úgy erősíti az agnit, hogy nem fokozza a Pittát.

Segíti az emésztést az evés után elropogtatott ánizs- és kardamom mag.

A gyenge emésztés megjavítására szolgálnak a következő keverék is: 1-2 teáskanál ghí, 1/2 teáskanál köménypor, só, friss gyömbér, citromlé – 3-4 napig érleljük, fél órával étkezés előtt fogyasztandó.

Hatékony étvágygerjesztő és kitűnő tisztító hatású a meleg (40 ºC) gyömbéres limonádé: citromlé, méz, gyömbér és melegvíz keveréke, illetve a gyömbérdzsúz: gyümölcscentrifugán kifacsart gyömbért citromlével és vízzel keverünk, 1:2:3 arányban.

Az agnit erősítő 10 napos gyömbérkúra: Négy evőkanál gyömbérport, ghít és barnacukrot kikeverünk. Hideg helyen tároljuk. Reggelenként, evés előtt vegyünk be egy kicsit:

Első nap fél teáskanálnyit.
Második nap 1 teáskanálnyit.
Harmadik nap 1 és fél teáskanálnyit.
Negyedik nap 2 teáskanálnyit.
Ötödik nap 2 és fél teáskanálnyit.

Hatodik nap 2 és fél teáskanálnyit
Hetedik nap 2 teáskanálnyit.
Nyolcadik nap 1 és fél teáskanálnyit.
Kilencedik nap 1 teáskanálnyit.
Tizedik nap fél teáskanálnyit.

Ülve és sohasem állva együnk! Amikor állunk, a szervezet mindig ugrásra, menekülésre kész állapotban van; ülve sokkal nyugodtabbak vagyunk.

Vigyázzunk a túlzott böjtöléssel!

Frissesség és tisztaság:

Lehetőleg méreg és permetmentes zöldségeket és gyümölcsöket fogyasszunk. A tavaszi primőröket is kerüljük, mert erősen vegyszeresek. Még mindig jobbak a veremben vagy pincében tartott, télen szokásos zöldségek (gyökér, répa, káposzta, stb.) vagy néha a mirelit.

Azok a növények a legjobbak, amelyek a mi tájunkon teremnek, illetve ami az adott évszakban terem s nem kell tartósítani. Télen senki nem kívánja a dinnyét, nyáron pedig nem esik jól a meleg tea. A természet tudja, mire van szükségünk, együk azt, amit kínál nekünk. Fogyasszuk mindig azokat a gyümölcsöket és zöldségeket, amelyeknek éppen szezonja van!

Az ételekkel kapcsolatban a fő elvünk legyen a „minél frissebb, annál jobb”. A fáról leszedett, napmeleg gyümölcs a legegészségesebb és nem a hűtőből vagy a mélyhűtőből kivett, nem is beszélve a konzervekről. S ha házunk végében lehetőségünk van egy kis konyhakertet vezetni, az onnan származó frissen szedett zöldségek és gyümölcsök – melyek „velünk egy levegőt szívtak” – szolgáltatják szervezetünk számára a legtisztább és legegészségesebb tápanyagokat.

Frissen készített ételeket fogyasszunk, a maradékokat inkább öntsük ki. A felmelegített étel veszít értékéből, a hideg maradék még károsabb (lerakódik, emészthetetlen endotoxinokat képez). A következő hétre előre fagyasztott, majd mikrohullámú sütőben felmelegített étel sem igazán válik egészségünk üdvére.

A friss, édes, érett gyümölcs az egyik legszattvikusabb táplálék. Sokat együnk belőle, de leginkább önmagában az étkezések között, bár az étkezések végén néhány szem édes gyümölcs jó befejezés. A legtöbb gyümölcs nem keverhető tejjel (kivétel a mangó), de lasszival igen.

Az aszalt gyümölcsök a Nap melege és fertőtlenítő hatása következtében nem úgy konzerválódnak, mintha tartósítószerben tennénk el őket. Táplálnak és erősítenek.

Az éretlenül leszedett és mesterségesen érlelt déli gyümölcsök nem szattvikusak: nem a mi tájunkon termettek, nem a Napon értek és vegyszerekkel fertőtlenítik őket.

A piacon és boltban vásárolt gyümölcsöket mindig meleg vízzel, alaposan mossuk meg! A hűtőszekrényben tárolt, lehűlt gyümölcsöt mossuk meg melegvízben.

Vigyázzunk a feldolgozott, agyonfinomított élelmiszerekkel, „az ipar agresszívan reklámozott termékeivel”, melyek szervezetünk számára teljesen felesleges mesterséges anyagokat: tartósítószert, színezéket, keményítőt, állagjavítót és egyéb adalékanyagokat tartalmaznak. Kerüljük őket! Ha tehetjük, a bolti zacskós tej és az adalékokkal felpuffasztott kenyér helyett fogyasszunk házi termékeket.

Ne fogyasszunk olyan élelmiszert, ami genetikailag manipulált alapanyagokból készültek (mint például a szójatermékek 90 százaléka), az ilyen természetellenes élelmiszerek egészségre gyakorolt hatása ma még nem tisztázott, s számos kutató szerint beláthatatlan egészségkárosodást okozhatnak.

Italok:

Különösen a Vaták figyeljenek arra, hogy elegendő mennyiségű folyadékot fogyasszanak.

Étkezésekkor evés közben igyunk, minden néhány falathoz kortyolgatva a vizet, „rétegelve” az ételt és a folyadékot. Nem jó, ha evés előtt iszunk, felhígítja a gyomorsavat, eloltja az agnit, az emésztés tüzét. Legalább egy fél óra szünetet hagyjunk étkezés előtt. Étkezés után pedig egy-másfél órát jó várni az ivással.

Gyomrunkat ne pakoljuk tele teljes kapacitásáig. Egyharmad rész szilárd, egy harmadrész folyékony táplálékkal töltsük meg, a fennmaradó részt pedig hagyjuk meg az emésztés számára.

Az ajurvéda a tejet a természet legtökéletesebb táplálékának tekinti, mivel a domináns édes íz mellett, finoman a többi öt íz is megtalálható benne. A Védikus írások említik, hogy az ősi időkben számos nagy bölcs kizárólag tejen élt. A legtáplálóbb a tehéntej, de kisgyermekeknek adhatunk először kecsketejet, ez a tehéntejnél könnyebb és kevésbé növeli a Kaphát.

A tejet önmagában vagy édes ízekkel együtt fogyasszuk. A tejet sok manapság divatos nézet nem tartja az ember számára kívánatosnak, ám ez csak a tej helytelen fogyasztásakor áll. A tejet soha ne vegyítsük savanyú, sós és csípős ízekkel és savanyított tejtermékekkel, és étkezések közben se igyunk tejet – ezek a kombinációk rengeteg amát termelnek a szervezetben!

Ihatjuk a tejet viszont bizonyos édes és csípős fűszerekkel (gyömbérrel, fahéjjal, kardamommal), avagy mandulával, ghível, mézzel vagy cukorral együtt. A tej nagyon jól ellensúlyozza a fehér cukor hatásait, mely önmagában elárasztaná a szervezetet.

A tejet mindig forraljuk fel! Majd lehűtve, langyosan vagy melegen fogyasszuk, különösen Vaták és Kaphák; Pitták a hideg tejet is kellemesnek találják.

Az ajurvéda a joghurt helyett inkább a lasszi fogyasztását ajánlja. A joghurtot túl nehéznek, nehezen emészthetőnek és a Pitták számára túlságosan savanyúnak tartja, a lasszi – tulajdonképpen hígított joghurt – viszont sokkal könnyebben emészthető, és édesítve a Pitta típusúak számára is kedvezőbb hatású.

A szénsavas üdítőitalok, illetve a dobozolt, szűrt, adalékolt „nektárok” fogyasztása helyett vegyünk egy gyümölcsprést és készítsünk magunknak friss, egészséges gyümölcsleveket. Ezeket a legjobb étkezések között fogyasztani, amikor szomjasak vagyunk. Az étkezések közben jobb a forralt víz és a lasszi.

A legjobb szomjoltó a víz. A vizet mindig forraljuk fel, legalább 10-15 percig forralva (kb. egy negyede forrjon el). Kitűnő tisztító hatású, s könnyebben „emészthető” Kaphák és súlyfelesleggel küszködők számára. A vizet hideg időben mindig melegen vagy langyosan kortyolgassuk, ez kitűnően nyugtatja a Vatát; nyári melegben jobb a langyos vagy hideg azaz szobahőmérsékletű víz. A jéghideg folyadékok még a Pitták számára sem tesznek jót. Kerüljük ezeket.

Legyünk óvatosak az ásványvizek fogyasztásával, főleg azokkal, melyeket utólag dúsítanak különféle ásványi anyagokkal. Egyoldalú fogyasztásuk lerakódásokhoz vezethet. Szénsavas ásványvizeket pedig ne igyunk, gyengítik az agnit és kibillentik egyensúlyából a Vatát.

A gyógyteák fogyasztásánál is a mértékletesség legyen a vezérelvünk. Egy-egy csésze borsmenta tea pl. kellemes frissítő hatású, de hosszú távú, mértéktelen fogyasztása Vata egyensúlytalansághoz vezet. A gyógyteákat az étkezések végén kortyolgassuk el.

Az olyan izgató hatású szerek fogyasztását, mint a kávé, a (fekete) tea és a kakaó az ajurvéda teljesen feleslegesnek tartja, különösen Vaták számára okozhatnak problémákat.

Alkoholt ne igyunk. Méreg.

A húsevésről:

Láthatjuk, az ajurvéda laktovegetáriánus, azaz növényi- és tejtermékekből álló étrendet ajánl. Nem ajánlja sem a hús (beleértve a hal), sem a tojás fogyasztását, mivel nehezen emészthetőek, rengeteg amát termelnek és minden élelmiszer közül a leginkább tamaszikus hatásúak.

A közhiedelemben az a múlt század végi felfogás él, hogy az embernek minél több fehérjére van szüksége, s a fehérje hiánya betegségeket okoz. Ám sokkal kevesebben tudják, hogy a fehérjetöbblet milyen súlyos bajokkal járhat. Fehérjéből se nem túl sok, se nem túl kevés, hanem elegendő mennyiségre van szükségünk. S ezt lehetőleg a szattvikus, „tiszta” tejtermékekből vagy növényi eredetű anyagokból fedezzük – tökéletes fehérjeforrás például a rizs, a dahlok (hüvelyesek) és a zöldségek kombinációja.

Főzéstechnikai tanácsok:

A lehető legrövidebb ideig főzzük az ételeket magas hőfokon, mert ez csökkenti az ételek tápértékét, károsítja a bennük lévő értékes anyagokat. Pár perc forralás után levehetjük az ételt a tűzről, ugyanis a legtöbb zöldség megpuhul ezen a hőfokon mire étkezési hőmérsékletre hűl. (Kivéve a zöldbabot és a száraz hüvelyeseket.) Ám semmiképp se együnk félig nyers zöldségeket, mert növelik a Vatát. Kísérletezzük ki, hogy az általunk használt edényekben mennyi ideig kell az ételeket magasabb hőfokon főzni ahhoz, hogy minden zöldség teljesen puha legyen.

A hideg és a meleg összekeverése amát eredményez. A forró ételbe öntött hideg rántás, a frissen tálalt tésztára öntött jegesből kivett túró, stb. helyett igyekezzünk a hideg-meleg egyensúlyt megőrizni. Lehet meleg vízzel is habarni (ha kavargatjuk az ételt, nem lesz csomós), vagy pedig rögtön tegyük az ételhez a lisztet, ha habarunk.

Ritkábban süssünk ételeket zsiradékban (ghíben vagy olajban), inkább pároljunk. A zsiradékban sült ételeket nehéz megemészteni, főleg a Kapha típusúak számára, elkerülhetetlenül több ama képződik belőlük. (Bizonyított, hogy a magas hőmérsékletű olajban rákkeltő anyagok képződnek.) A sütéshez használt zsiradékot soha ne használjuk fel még egyszer, még megszűrve sem! Öntsük ki.

Ne áztassuk a zöldségeket hosszú ideig vízben (ez értékes anyagokat old ki belőlük), hanem gyorsan mossuk meg őket többször is váltva a vizet. Ugyanezért ne feldarabolva mossuk őket, hanem még egészben.

Az elkészítés (főzés) technikája is megváltoztatja az alapanyagok minőségét. Maga a melegítés is könnyebben emészthetővé teszi az ételeket, italokat. A tejet mindig felforralva és lehűtve – melegen vagy langyosan – fogyasszuk, sokkal könnyebben emészthető így. A hideg ételek mindig nehezebbek, könnyebben eltömítik a gyomrunkat, ám megfőzve könnyebben emészthetők lesznek. A zöldségekkel kapcsolatban is azt tanácsolja az ajurvéda, hogy főzzük meg őket, a nyers zöldségek különösen a Vatáknak okoznak egyensúlytalanságokat.

Sok táplálkozástudományi reformfelfogás hangoztatja, hogy minél több ételt fogyasszunk nyersen, mert így megmaradnak a vitaminok. Ez igaz, de a nyers étel legnagyobbrészt megemészthetetlen számunkra, ugyanis a vastag növényi sejtfalakat emésztő enzimeink nem képesek feloldani, s a nyersen elfogyasztott növények ballasztanyagként távoznak a szervezetünkből. A főzés „átjárhatóvá” teszi ezeket a sejtfalakat, így emésztésünk a növényi táplálékot könnyebben alakítja hasznos anyagokká.

A főznivalókat többféle módszerrel megpuhíthatjuk: gőz fölött puhítás, párolás, vízben főzés, zsiradékban sütés, grillezés, illetve sütőben sütés segítségével. Ezek közül a gőz fölött puhítás és a párolás a legkíméletesebb eljárás, a legtöbb tápanyag így marad meg a zöldségekben, gyümölcsökben és gabonákban. (A felsorolás sorrendje jelöli a fokozatokat.) A mikrohullámú sütők használatát az ajurvéda nem ajánlja, mert a mikrohullámok nagymértékben megváltoztatják és károsan befolyásolják az anyagok szerkezetét.

Kerüljük a réz, az alumínium és teflon edények használatát, rozsdamentes acél, illetve jénai üveg edényekben főzzünk-süssünk. Tárolásra minél több természetes anyagot használjunk, mint a fa, az üveg és a porcelán. Még a műanyag edények is elfogadhatók.

Az ajurvéda úgy tartja, hogy a szakács lelkiállapota legalább olyan fontos szerepet játszik abban, hogy milyen lesz az étel, mint annak összetevői. Főzés közben figyeljünk arra, amit csinálunk, ne hallgassunk rádiót, ideges, dühös hangulatban ne főzzünk; dolgozzunk nyugodtan, ne kapkodjunk, ne csapjuk össze az ételt. Egy boldog, kiegyensúlyozott szakács, aki szeretettel készíti az ételt, valójában egy különleges ajándékot, jagját készít azok számára, akiket táplál. A legfontosabb „íz”, aminek érződnie kell az ételben, az étel készítőjének szeretete. „Egy szeretettel teli, nyugodt, szattvikus szakács által készített étel hozzásegít ahhoz, hogy szeretettel teli, nyugodt, szattvikus embereket hozzunk létre.” – mondja Dr. Nancy Lonsdorf, Ajurvéda orvos.

Az ajurvédikus napirend: fő a rendszeresség!

A három dósa tulajdonságai ciklikusan végigvonulnak ez egész napon. Kora reggel, ahogy ébred a természet, a Vata élénksége hatja át a környezetet. A reggel és a kora délelőtt csendje a Kapha időszaka. A késő délelőtt és a dél, az aktivitásé, a tevékenységé. Ekkor delel a nap s a környezetben és bennünk is ekkor a legerőteljesebb a Pitta és az agni. Ez a legalkalmasabb idő az ebédre, a napi fő étkezésre. Kora délután újra a Vata tevékeny, aktív időszaka következik, majd a napnyugta és az este nyugalmát a Kapha biztosítja. Ekkor (10 óráig) a legjobb nyugovóra térni. Este tíz óra után a Pitta veszi át az uralmat, a belső tűz azonban már nem annyira emészt, inkább megtisztítja a szervezetet a salakanyagoktól, és újjáépíti a szöveteket. Ha a Kapha időszakban nem fekszünk le aludni, gyakran érezzük, hogy ismét éhesek és aktívak vagyunk – ez az aktivitás azonban már a szervezetünk megújulásának, pihenésének rovására történik. A késői, különösen az éjszakai evés nem ajánlatos, testünk ekkor már pihen és tisztítja önmagát, így a késő este elfogyasztott étel emészthetetlen salakanyagként, ámaként rakódik le a szervezetünkben.

A három dósa egymást követő időszakai mintegy négyórás periódusokban váltják egymást, amint azt az alábbi táblázatban láthatjuk:

Kapha: 06-10-ig
Pitta: 10-14-ig
Vata: 14-18-ig

Kapha: 18-22-ig
Pitta: 22-02-ig
Vata: 02-06-ig

Az ajurvéda különös hangsúlyt fektet a rendszerességre. A természetben rend van és ismétlődés. Az ember számára is fontos, hogy rendszeresen éljen: rend legyen benne és körülötte. Ez megkönnyíti az életünket. Ha ebben a rendszerességben igyekszünk a természet rendjéhez alkalmazkodni, akkor nemcsak könnyebb, de harmonikusabb és boldogabb is lesz az életünk. Az ajurvéda ezért egy rendszeres napi rutint ajánl.

A napi rutin:

Keljünk korán. Lehetőleg hat óra előtt. A Vata periódusban felkelve élénken és tiszta fejjel ébredünk (ez persze feltételezi a korai lefekvést és a könnyű, szattvikus vacsorát), s a Vata jellemzőit élvezhetjük egész nap: frissek, könnyedek, életvidámak leszünk. A Kapha periódusban felkelve (6-10-ig) sokkal nehezebben, bágyadtabban indulunk be.

Felkelés után igyunk egy pohár langyos vizet, ez megindítja és elősegíti a belek mozgását és ürítését.

Könnyű testgyakorlás következzék. A napüdvözlet nevű Jóga gyakorlatsor a legajánlatosabb.

Majd mossunk fogat és egy kis kanálkával kaparjuk le az éjszaka felgyülemlett lepedéket a nyelvünkről. Igen ajánlatos ezt eltávolítani, mert különben a nap folyamán csak újra visszakerülne a szervezetünkbe az a méreganyag, amit már kiválasztottunk.

Az ajurvéda kitűnő hatásúnak tartja a reggelente fürdés előtt végzett olajmasszázst. Csaraka szerint a következő áldásos hatásokkal van számunkra: erősíti az izmokat, fiatalítja a bőrt, eltávolítja a tisztátalanságokat és megfiatalít. Használjunk szezám- vagy (főleg Pitták) kókuszolajat.

Ezután – ha kell – borotválkozzunk és vágjuk le a körmeinket. Gargalizáljunk szezámolajjal. Kitűnően erősíti a torkot, és elpusztítja a szájban található baktériumokat.

A napi aktivitásra meditációval készüljünk fel, melyet könnyű Jógagyakorlatok és légzőgyakorlat (pránajáma) előzhetnek meg.

Ezután következik a könnyű reggeli. Kaphák ha akarják, kihagyhatják, Vaták és fejlődésben lévő gyerekek, jobb, ha esznek valamit. Ha reggelizünk, igyunk előtte (legalább fél órával) langyos vizet, melybe citromlét és mézet kevertünk. Ezután nyugodtan nekivághatunk a napnak.

A fő étkezésünk az ebéd legyen, dél és egy óra között. A Nap ekkor delel, és ugyanúgy, ahogy a környezetben, bennünk is ekkor a legerősebb az emésztő tűz. Az ebéd legyen bőséges, de ne túl nehéz, tápláló és a dósáinkat nyugtató s mind a hat íz legyen meg benne. Az ebédhez kortyolgatott meleg víz segíti az emésztést.

Ebéd után üljünk öt percet nyugodtan az asztalnál, majd pihenjünk egy rövid ideig vagy sétáljunk egy kicsit. Ne együnk annyit, hogy utána nehéznek érezzük magunkat. A jó ebéd az, amelyik energiával tölt fel minket, s elfogyasztva frissebbnek, energikusabbnak érezzük magunkat.

A rövid pihenő után visszatérhetünk a munkánkhoz. Munkánk végeztével következzék a délutáni meditáció, mely eltávolítja a napközben felgyülemlett fáradtságot és feszültséget, és utána frissen, kipihenten vághatunk neki egy kellemes, nyugodt estének.

A meditációt vacsora kövesse. A vacsora könnyű legyen, lefekvésig ürüljön ki a gyomorból, hogy az éjszaka ne kelljen sokat emésztenünk. Este ne fogyasszunk nehéz ételeket, mint például a savanyított tejtermékek vagy az olajban sült ételek! Nagyon nehezen emészthetőek, rengeteg amát termelnek, és erősen tamaszikus jellegűek, hatásukra reggel nehezen, tompa fejjel fogunk ébredni. Vacsora után jó egy rövid ideig sétálni, majd valamilyen kellemes, relaxáló tevékenységet végezzünk. Este ne nézzünk akciófilmeket s ne olvassunk olyan könyveket, melyek izgalomban tartanák idegrendszerünket. Nyugodtan, békésen készüljünk a lefekvésre, hangoljuk rá magunkat az éjszaka pihentető csendjére.

Korán feküdjünk le, 21 és 22 óra között. Ekkor még tart a Kapha periódus, s ennek nyugodtsága mély, nyugodt és pihentető alvást biztosít számunkra. A hosszú élet egyik titka, hogy megfelelő időben s megfelelő ideig aludjunk. Lefekvés előtt, ha jól esik, fogyasszunk meleg fűszeres tejet, ghível és cukorral. Kellemes álmot, és tiszta fejjel való ébredést biztosít a lefekvés előtti Gandharva Véda zene vagy a Száma Véda hallgatása.

Az ajurvédikus ételek:

Sokan az ajurvédikus étkezést összekeverik a hagyományos indiai konyhával. Noha az ajurvéda Indiából származik, még nem kell csapatit, halavát, dahlokat és rizst-rizssel fogyasztanunk, ha ajurvédikusan szeretnénk táplálkozni. Akkor táplálkozunk ajurvédikusan, ha ételeink ízletesek, táplálóak és egészségesek – a legteljesebb mértékben testünk-lelkünk üdvére és gyarapodására szolgálnak.

Az ajurvédikus főzés leginkább elveket jelent – olyan elveket, melyeket ételeink elkészítésében alkalmazva elérhetjük, hogy amit megeszünk, az valóban javunkra váljon. Ezeknek az elveknek a birtokában legtöbb hagyományos receptünket nem kell kidobni, némi változtatással – például a fűszerezéssel vagy egyik-másik alapanyag mennyiségének növelésével-csökkentésével elérhetjük, hogy azok testtípusunknak, az évszaknak vagy pillanatnyi állapotunknak leginkább megfelelők legyenek.

Fontos!!! Az ajurvéda sosem tilt. Olyan, mint egy jó anya, ha a gyermeke valamit megkíván, enged neki. Az aranyszabály az, hogy ha valamit nagyon megkívánunk, akkor együnk abból egy kicsit – ne sokat – s ne gyötörjük magunkat azzal, hogy elfojtjuk az adott étel iránti vágyunkat.

vissza a főoldalra...

vissza a főoldalra...

Ezek az irányelvek a pitta típusú emberek számára hasznosak, a dósa egyensúly fentartására, vagy szükség esetén a visszaállítására függetlenül az alaptípustól. A pitta az emésztést, az anyagcserét, a testhõmérsékletet és a biológiai transzformációkat befolyásolja a testben.

Kedvezõ:

Hideg vagy meleg, de nem forró ételek.
Keserû, édes, és fanyar ízek.
Szükség esetén használhatunk kevés vajat és hozzáadott zsírt. Fogyasszuk a közepesen nehéz ételeket.
Mivel a pittáknak erõs az emésztésük, ezért majnem mindent meg tudnak emészteni. A legtöbb pitta akkor van bajban ha folyamatosan túl sós, savanyú vagy fûszeres ételeket fogyaszt, és rendszeresen túleszi magát.
Hideg, frissítõ ételeket kell fogyasztani nyáron. Kerülni kell a só, az olaj és a fûszerek használatát, mindent ami "fûti" a testet. A saláták jók, csakúgy mint a tej és a jégkrém.
Kerülni kell a savanyúságot, a joghurtot, a tejfölt, és a sajtot. Szintúgy kerülni kell az ecet használatát a salátaöntetekben is, ehelyett használjuk inkább a citromnak a levét. Kerüljük az alkoholos és az erjesztett italokat, ételeket, mivel a savanyúságuk árt a pittának. A kávé szintén felborítja a pitta egyensúlyt a benne lévõ savak miatt. A gyógyteák jók - fõként a mentol, az édesgyökér vagy más pitta nyugtató teák.
Reggeli: A hideg gabonapehely, a fahéjas pirítós, és az almatea ideális a pittának. Kerülni kell a kávét, a narancslevet, és a fánkot.
A vegetáriánus étrend a legjobb a pittáknak. A vöröshúsok fogyasztása felhevíti a testet. Fogyaszunk inkább bõséges mennyiségû tejet, gabonát és zöldséget.
Kerüljük az olajos, forró, sós és nehéz ételeket mint például a sült ételek. Ehelyett fogyasszunk magasabb keményítõ-tartalmú ételeket mint a zöldségek, gabonák és babfélék. Kerüljük a stresszhelyzetek miatti túlzásba vitt étkezést.
Kerüljük a feldolgozott és gyorsételeket, mivel nehéz, sós és savanyú ízvilág jellemzõ rájuk. A nem túl fûszeres japán és kínai ételek jók lehetnek. Kerüljük viszont a mexikói konyhára jellemzõ túlfûszerezett ételeket.
A pitta egyensúlyzavarának a helyreállításához tegyünk 2 teáskanál ghee-t (tisztított vajat) egy pohát meleg tejbe, és fogyasszuk azt. (Kerüljük azonban a ghee-t magas koleszterinszint esetén!).
 

Összegezve:

Kerüljük a tojássárgáját, dióféléket, csípõs fûszereket, a mézet és a forró italokat. A hideg italok és ételek jobbak. Édes, keserû és fanyar ízeket adjunk étrendünkhöz. Csökkentsük a savanyú ízek mennyiségét. Fûszerek: feketebors, koriander és kardamon.

Ha az alaptípusunk kevert (pitta-vata vagy pitta-kapha), akkor az aldósának megfelelõ ételekbõl kevesebbet fogyasszunk, mint a fõdósa étrendjébõl.
A pitta dósa összezavarodik és megnövekszik nyáron. Forró, száraz idõszakokban mindenféle típusú ember fogyaszthat a fenti ételek közül néhányat és csökkentheti ennyivel a számára ideális többit.
A gondolati és érzelmi békesség és a tevékeny életmód kiemelkedõ fontosságú az egyensúly megtartásában.

vissza a főoldalra...
 

Ezek az irányelvek a dósa egyensúly fentartására hasznosak a kapha típusú emberek számára, vagy függetlenül az alaptípustól szükség esetén az egyensúly visszaállítására. A kapha a test súlyos, testnedvekkel kapcsolatos folyamatait befolyásolja.

Száraz ételek, nem túl sok vízben főzve, kevés vajjal, olajjal és cukorral.
Serkentő ételek, mint a csípős, keserű és fanyar ízűek.
A kapháknak ügyelniük kell az édes vagy zsíros ételek túlzott fogyasztására, szintúgy mint a sófogyasztásra is, ami könnyen folyadék-visszatartó hatást eredményez.
Könnyű étkezések legyenek a központban, mint például a könnyű reggeli és könnyű vacsora.
Kerülendők az olajban alaposan megsütött ételek. Jók az enyhén főzött ételek vagy a nyers gyümölcsök és zöldségek. Jók a fűszeres, keserű és fanyar ételek is. Nem szabad túl sokat enni, ez tipikus kapha jellemző.
Amikor csak lehet meleg ételt kell választani a hideg helyett. A száraz főzési módszerek az ideálisak a kapháknak, mint sütés, roston sütés, grillezés, hirtelen sütés, nem ideális a főzés, forralás.
Előételnek kesernyés vagy fanyar ételt kell választani sós vagy savanyú helyett. Az endívia, vagy tonic jók az étvágygerjesztésre.
Fogyasszunk gyömbérteát, vagy egy csipet gyömbért hogy stimuláljuk étvágyunkat. Más kedvező fűszerek: a kömény, görögszéna, szezámmag és kurkuma.
Tulajdonképpen bármely csípős étel jó a kapháknak (különösen télen), jó a csípős mexikói vagy indiai konyha.
Reggelire jó a pohánka palacsinta almavajjal, a kukorica muffin, és a kakaó sovány tejjel és egy leheletnyi mézzel (cukor helyett). Kerülni a hideg gabonapelyhet, hideg üdítőket, hideg tejet és a cukros süteményeket. A bacon és kolbász sem jó, a só és zsírtartalom miatt. Kapháknak a reggelit ki is lehet hagyni.
A reggeli felélénküléshez mézet, forró vizet, citromlevet és gyömbért érdemes fogyasztani. Próbáljuk ki a gyömbérteát. Próbáljunk meg kihagyni egy vagy két étkezést és igyunk meg egy pohár forró vízben oldott evőkanálnyi mézet, hogy ne legyen üres a gyomrunk.
A kaphák általában édesszájúak, ezért nehéz megállni a cukor és az édességek fogyasztását, pedig ez elengedhetetlen lenne. Mézzel kell helyettesíteni a cukrot, de nem szabad túlzásba vinni – egy teáskanálnyinál nem kell többet fogyasztani.
Nem jó a tejalapú ételek túlzott fogyasztása. A vaj, jégkrém, és a sajt fogyasztása kerülendő, mivel súlyosbítják a kapha egyensúlyzavart. Meleg sovány tejet fogyasszunk. Kerülendő a hamburger és a shake.
Nyers gyümölcsöket, zöldségeket és salátákat fogyasszunk.
Ügyeljünk az éttermi fogásokra, különösen az olajos, sós, édes vagy az alaposan megsütött ételekre - ezek károsak a kapha egyensúlyra. Együnk salátát kevés salátaöntettel. Igyunk meleg vizet jeges víz helyett. Salátát fogyasszunk levesek helyett, különösen meleg időszakban.

Összegezve:

A reggeli nem kötelező. Kerülni kell a cukrot, zsírt, tejtermékeket és a sót. Ghí és olajok csak kis mennyiségben. Könnyű száraz ételek. A fő étkezés a nap közepén ideális, és csak egy könnyű száraz étkezés javasolt vacsorára. Kerülni a hideg ételeket, italokat. Csökkenteni az édes, savanyú és sós ízek használatát. Fanyar, csípős és keserű ízek a jók, illetve mindenféle fűszer.

Ha az alaptípusunk kevert (kapha-pitta vagy kapha-vata), akkor az aldósának megfelelő ételekből kevesebbet fogyasszunk, mint a fődósa étrendjéből.

A kapha dósa súlyosbodik, megnövekszik tavasszal. Ilyenkor együnk kevesebbet és válasszunk szárazabb, rostos ételeket. Nedves hideg évszakokban mindenféle típusú ember növelheti a fenti ételek arányát, és csökkentheti a többit.